#2 - Pakolás

A mai napunk két dologgal telt. Pakolással és kapkodással. Reggel felkeltünk (most időben) majd kezdőthetett minden.
-Ryan, nem láttad a Seattles pólómat meg a medálomat? - mondtam, a kis nyakláncra amit még kiskoromban kaptam Letty-től. A halála után két nappal találtam meg egy dobozban a garázsban, azóta minden koncerten és szinte mindig rajtam van.
- Ott van a konyhapulton, a pólót meg nem tudom. - kiáltotta, asszem' a fürdőszobából, mire kiszaladtam a konyhapulthoz és felkaptam a medált. Aztán befelé elbotlottam néhány dobozban.
- Bazdmeg Ryan, megint miért itt vannak a hülye dobozaid? - morgolódtam magamban. A szobába érve elővettem a pólókat amiket viszek a turnéra majd bedobáltam egy bőröndbe, majd megcsörrent a telefonom. John-t jelezte.
-Igen?
-Héj Ben, mikor is indul a turnébusz? 
-Öhm..asszem' délután 5-kor.Miért? - mondtam furán.
-Lehet egy kicsit kések. Becsúszott valami. Nem lehet hogy idejöttök a busszal a hotel elé?
-De persze, akkor odamegyünk érted.
-Ezer hála. Csáó.
-Csá.
Hát, ez fura volt. Mindegy, az ő dolga. Folytattam a pakolást. Épp nyúltam be a szekrénybe mikor megpillantottam egy érintetlen dobozt. Benyúltam, és nagy nehezen kihúztam majd felbontottam. Mindenféle kacat volt benne. Anyám ékszerei, tányérok, stb... Aztán megláttam egy érdekes tárgyat. Egy gitár volt. Nem is akármilyen gitár. A 8. szülinapomra kaptam a szüleimtől ezt a kis gitárt. Gyors felpattantam a fotelba és elkezdtem rajta játszani. Nagyon jó érzés volt. Mintha újra 8 éves lennék. És ez jó érzés volt. Mert akkor még ott volt apa is. Ma már nem láthatja. Nem tudja, hogy énekléssel foglalkozom. Nem tud rólam semmit. Még órákig gitároztam csak úgy random, mikor Ryan szólt, hogy 10 perc múlva indulunk. WTF?! Már annyi az idő?! Gyorsan bedobtam a gitárt a kacatos bőröndömbe majd mindent összegyömöszöltem és behúztam. Beszaladtam a fürdőszobába minden, úgy ahogy volt besöpörtem a táskámba majd kidobtam az étkezőbe őket. Szaladás vissza a szobába, majd fürdő, étkező, vendégszoba, és kész is. Minden megvan. Kidobáltam őket az ajtóba, majd a buszsofőr mindet berakta a buszba. Mi is felszálltunk majd becsukódtak az ajtók és indultunk. Bent 6 nagy ágy volt. Én azonnal felugrottam az ablak mellettire, Ryan pedig a mellettem lévőre. A busz tiszta volt, volt benne mosdó, egy icipici fürdőszoba, ágyak és asztalok. Már a hotel közelében jártunk mikor megszólalt a telóm. Dave volt.
- Hallom haver, már a buszon vagytok. Hova először? - ordította a telefonba.
-Jaja, már rajta vagyunk. Még gyors felkapjuk John-t aztán irány LA hozzád, aztán go koncert. - mondtam, és boldog voltam, mert nemsokára láthatom az egyik legjobb haveromat.
- Ugye a VIP-ba van jegyem?
- Alap. - mondtam nevetve. Még szép, hogy neki nem kell semmilyen jegy.
-Na azért, majd még hívlak. Csá. - rakta le a telefont, és mi is megérkeztünk John-hoz. Felszállt majd ledobta magát és a cuccait az ágyra.
- Ahh, végre, ágy. - feküdt el rajta és nagyot ásított.
- Mit csináltál te már megint? -nevettem.
- Az mindegy, én alszom. Jóéjt. 
- Öhmm, jóéjt. - mondtam furán.
Így, hogy John is felszállt, mind megvoltunk. Én is elfeküdtem az ágyon, felraktam a fülesemet majd lehunytam a szemeimet. Akkor irány LA.